ladik

Jól festünk

2014. augusztus 16-án végre megláthattuk készülő új stégünk néhány darabját: a hordókat. A néhány nappal korábban legyártott elemeket két réteg korróziógátló alapozóval kentük le, majd a közeljövőben visszakerülnek a gyártó telephelyére, ahol a végső összeszerelés történik majd. A további szerkezeti elemeket szintén mi fogjuk festeni, mihelyt készen lesznek (ennek pontos idejét jelenleg nem tudjuk).

Az önkéntesek nagy számának köszönhetően nem kellett sokáig szívni a higító szagát, sőt még a lépcső gazmentesítésére is jutott egy kis idő.

Álljon itt a résztvevők neve:
Hamvas Sándor, Szabadi Vilmos, Weisz Pál, Vájer Attila, Skuczi Richárd, Bányai János, Oláh József, Őzse József, Pap György.

Köszönjük mindenkinek, aki el tudott jönni!

(Koloh Tamás)

Bringán és kenun a LaDIK-osok


2014. július 26-a volt az a nap, mely végül is a legkedvezőbbnek bizonyult ahhoz, hogy megtartsuk azt a túrát, melyről legutóbbi közgyűlésünkön beszélgettünk.
Szombaton a Kishalász-bisztrónál találkoztunk reggel 8-kor, és onnan a töltésen - kis madocsai és nagyobb bölcskei pihenő után- Dunaföldvárra, a híd fölötti partszakaszra értünk. Itt már várt minket Hamvas Tamás, aki utánunk hozta Paksról a kenukat, s mihelyt a bringák helyet cseréltek velük, el is indultunk. A gyorsan áradó víz kellemes volt a hatalmas hőségben, a solti majd a hartai parton kicsit fürödtünk, majd Madocsán ismét kikötöttünk, ahol Süli János látta vendégül a csapatot egy pohár italra. Innen már megállás nélkül egyenesen a Paksi strandig eveztünk (ami ugye nem Pakson van, hanem a "túloldalon"), egy kis fürdés és beszélgetés után pedig elindultunk, hiszen mindenki tudta, hogy vacsora meghívásunk van egy kellemes dunai táborba...
Farkasdi Sanyi tagunk várt minket ott, a már hagyományosnak nevezhető komfortos táborhelyén.És amikor kenujaink befutottak, még forrón gőzölgött a bográcsban a parasztpörkölt…de aki másra vágyott, az ehetett egy kis paprikás krumplit is. Az egész napos bringázás, evezés és fürdés után mindenki jó étvággyal falatozott. Utána még egy fél órás lapátolás várt visszafelé, a csónakházunkig, ahol a kenukat visszacseréltük végleg kerékpárjainkra.
Igazi szép nyári napot és kalandot hagytunk magunk mögött.

(Koloh Tamás)

A csónakház fellendítheti a sport- és civil életet
PAKS | Már az idei szezonra - várhatóan június 21-re - megépül az új csónakház Pakson.

Klenk Csaba tervei alapján a BATU Kft. készíti el az épületet, amelynek 250 négyzetméter hasznos alapterülete lesz. Külön helyet alakítanak ki a csónakmotoroknak, másikat a kajakoknak, kenuknak, egyéb vízi járműveknek, a felső szinten pedig egy galéria és egy zárt közösségi helyiség lesz.
Hajdú János polgármester azt mondta, tizenöt-húsz éve dédelgetett álma a városnak, hogy tegyen a dunai élet fellendítéséért, de a közút és a vasút építésével elvágták a folyót a várostól, így nagyon korlátozottak a lehetőségek.
A csónakház, amelynek már a bérlője is megvan, az első eleme egy rekreációs központnak. A létesítményt a LaDIK Egyesület veszi majd át. Az egyesületben tömörült Duna-szerető embereknek nagy szerepe van abban, hogy eljutott a város a szerződéskötésig. A jövőre nézve is vannak közös tervek. Szintén a LaDIK ösztönzésére pályázott - mégpedig sikerrel - a város egy csónakleeresztő megtervezésére.
Weisz Mátyás elnök annak a reményének adott hangot, hogy a csónakház valódi bázissá válik, és gazdagítja a város vízi-, sport- és civil életét. A létesítmény nettó 20,8 millió forint költséggel épül meg.

2012. február 26. V. T.

(Tolnai Népújság)

Megkezdődött

2012. március 19-én megkezdődött a csónakház építése. A kitűzés után a földmunkák következtek, melynek során előbukkantak a föld alól - több helyen is - a korábban ott álló épületek beton alapjai. A darabokat ki kellett emelni, a gödröket pedig visszatemetni és tömöríteni.
Megtörtént a vízóra és a szennyvízakna földjének kiemelése illetve és az aknák vasbeton-szerelése. A betonozás folyamatban van.
Ha a Duna áradása nem szól közbe, akkor reméljük minden a terveknek megfelelően fog alakulni.

(Koloh Tamás)

Előkészület

A hamarosan felépülő csónakház előtti Duna-part rendezésére gyülekeztek a LaDIK Közhasznú Egyesület tagjai 2012. március 10-én délelőtt.
A csónakleeresztők és kikötők terveinek elkészítéséhez szükségessé vált az egyenetlen és meredek part szintezését elvégezni, de a sűrű növényzet miatt a figuránsoknak nem volt hely, hogy a szintező léccel a megfelelő helyre álljanak. A körülbelül tucatnyi résztvevő feladata az volt, hogy csapásokat tisztítson ki, ahol majd a méréseket pontosan el lehet végezni - mihelyt a Duna szintje a jelenleginél alacsonyabb lesz.
A sűrű növényzet mellett sajnos találkoztunk az egy év alatt ismételten megszaporodó szeméttel is - tavaly májusban innen indult a szemétszedési akciónk - melyet megint összegyűjtöttünk és a DC Dunakom Kft. segítségével elszállítottunk.
Két óra alatt a baltákkal, fűrészekkel és más szerszámokkal felszerelkezett résztvevőknek sikerült a közel 60 méteres szakaszon a szükséges gyérítést, tisztítást elvégezni. Köszönjük mindenkinek, aki eljött.

(Koloh Tamás)

Kedves Vezetőség!

   Gratulálok a ""Nyitott szemmel a Duna parton" dolgozathoz, egyben elnézést kérek, hogy csak most olvastam el!
   A javaslataitokat szépen összefoglaltátok és dokumentáltátok, remélem az "illetékeseket" is megfogja. Az ilyen tartalmú tanulmányokért nem kevés pénzt szoktak fizetni a megrendelők. Ha az idén csak ennyit tudna a LADIK felmutatni, már az is tiszteletreméltó teljesítmény lenne egy új egyesülettől! A javaslatok alapján kicsit talán túl is vállalta magát az egyesületünk, de amennyiben bármelyik feladat zöld utat kapna, igyekszem a munkából kivenni a részemet.
   Hiányérzetem egy helyen támadt: a korábbi csónakházunkat (vízirendőrség alatti tárolóhely és környéke) kikerültétek. Nem tudom, ez véletlen, vagy szándékos volt-e?
   A múlt vasárnap (nov. 21.) jónéhány ladikot vettünk ki, és ismét csak a "társ" egyesület egy jólelkű tagjának köszönhetően "vehettük igénybe" az "Ő CSÓNAKFELVONÓJUKAT", amiért elvileg még fizethetünk is majd…
   Nem mellesleg megkérhetnénk, hogy ezt számlázzák ki a LADIK egyesületnek, és a tagdíjból (vagy többlet egyedi befizetésből) rendezhetnénk, hogy nyoma maradjon: fizetünk egy hasonszőrű egyesületnek egy (szerintem közös tulajdonú) városi létesítmény igénybevételéért!!! Kíváncsi lennék, mit szólnának fordított esetben (t.i. ha mi kérnénk tőlük ugyanezért pénzt)?
   Emlékeim szerint a LADIK egyesület a vízirendőrség alagsorából történt kiköltöztetésünk, és a tárolási- és felvonási lehetőségeinktől való megfosztásunk nyomán alakult. Talán túlzó elvárás (lehet, hogy jogilag nem is kivitelezhető), hogy a korábbi helyen egy külön csónakházat építtessen a város nekünk (habár ezt a tavaszi gyűlésünkön résztvevő területileg illetékes önkormányzati képviselő megígérte)…
   A dolgozatotokból viszont úgy látom, mintha a korábbi terveinktől kezdenénk eltérni, egy más telephelyre összpontosítva (ami egyébként sok szempontból nagyon ígéretes, és messze túlmutat a LADIK egyesület tagsági- és jelenlegi - talán szűken vett - működési körén is, legalábbis rövidtávon biztosan). A LADIK-on belüli "ladikosokat" viszont alapvetően a korábbi helyszín- és infrastruktúra érdekli (legalábbis egyelőre, hiszen jövőre is várhatóan itt fogjuk a ladikokat le- és felvenni, tárolni, javítgatni). Ehhez megint csak kéregetnünk kell (kocsit, áramot - állítólag ez utóbbi is az evezős egyesületé, de ezt hivatalosan még pénzért sem adják, a felvonóval ellentétben)…
   Közben a rendőrségi épület alatti tároló kihasználtsága szerintem nulla, talán még az árvíz miatti homokzsákokat sem vették el az ajtók elől egész évben, pedig csak innen (kívülről) közelíthető meg... Az ok, amiért kiszorultunk: a rendőrségi fejlesztés, mintha elmaradt volna, semmire sem használják az alagsort, miközben mi háborúzunk a (korábbi) jogainkért, és - egyébként megszívlelendő - fejlesztési ötletekkel bombázzuk a várost. Ennyi idő (2 év) elteltével talán érdemes lenne megkérdezni: ki és miért is vette el tőlünk (ladikosoktól, és lettünk emiatt LADIK-osok) a korábbi tároló helyiséget…
   Fenti gondolataimat a legközelebbi közgyűlésre ötletnek szánom, nem hiszem, hogy a lassan előttünk álló ünnepi készülődésben konkrét válaszokat kellene adjon a vezetőség.
   Ezért is kívánok Kellemes Ünnepeket mindannyiótoknak, és az idei pocsék időjárás és vízjárás után szebb időt jövőre!

2010. november 25       Üdv: Weisz Pali

Paks-Dombori túra 2010

Kései idénynyitó túrát tettünk kettesben Emivel június 19-én (szombaton) a paksi vízi őrségtől Faddig. Egy felújított kenut kellett eljuttatni a gazdájához. Úgy gondoltam, egy ilyen túra a legjobb próbája annak, hogyan sikerült a javítás.
Az időjárástól és a magas vízállástól való félelmünkben nem is mertük reklámozni, mire készülünk, mert aki látta az előkészületeket nem rejtette véka alá a véleményét, miszerint őrültek, de minimum vakmerőek vagyunk.
Fél 11-kor indultunk és - mivel kocsma sehol nem volt nyitva, feltételezhetően a magas vízállás miatt - fél kettőre értünk az M9-es híd miatt elhagyatott dombori komplejáróhoz. Ott egy praktikus, kölcsönkért kis kenu-kocsival toltuk át a holtágra a hajót. A Dombori-holtág nincs a legjobb állapotban. A víz meleg, sötét, magas és hínáros. Remélhetőleg lesz még jobb is ebben az idényben.
A kenu próbája sikerült. A korábbinál jobban kormányozható, stabil, ennek ellenére elég gyors is.
Az a bizonyos "zabszem" végig bennünk volt, nem is jutott eszünkbe fényképezni, csak az elején meg a végén. Az időjárás végig kitartott, így szinte észrevétlenül megpirultunk, de kár lett volna kihagyni!

(Weisz Mátyás)

2010. július 18-án a paksi Duna strandon (valójában géderlaki) Duna-parton néztünk körül, alkalmas helyet keresve az augusztusban megtartandó Ladikos családi nap helyszínének.
Idén még nem jártam ott, így a parton kikötve azonnal szemembe ötlött a 10 centis vízben és kint, a homokban heverő téglák tucatja. Azután következett a törött hullámpala, és így tovább. A meredek part szakadásában "szépen elhelyezett", vagyis illegálisan lerakott vasbeton gerendák pihennek (a mai napig is, mivel ezeket nem tudtuk elszállítani) arébb egy-két vasbeton lap, melyekben a vas valóban (ki)látszik is . Hogy mi mindent találtunk, gyűjtöttünk össze és vittünk a 20 m-re lévő Dunakom -egyébként - üres konténerébe, felesleges felsorolni. Mindenki látott már dunai szemetet -sajnos.
Viszont... a szemét nagy része ott a parton keletkezett, és nem a víz (meg az illegális építési törmelék lerakók) hozták...hanem a szép számmal ott strandoló köznöség. Ami a képekből nem látszik: széttört borosüveg, sajnos nem minden darabja lett meg...
Külön köszönet Eminek és Matyinak akik zsákot hozotak, és a maradék szemetet felhordták a kukába.

(Koloh Tamás)